Budapest XXI. kerülete Csepel, a főváros egyik legváltozatosabb területe, amely egyaránt rendelkezik kertvárosias, falusias, vízparti, illetve lakótelepi és ipari városrészekkel. Az egyetlen kerület, amely a Csepel-szigeten fekszik.
Nyugatról a Duna folyam, azon túl a XXII. kerület és a XI. kerület, keletről pedig a Ráckevei-Duna alkotja a természetes határt, melyen túl a IX. kerület, a XX. kerület és a XXIII. kerület található. Délről a főváros közigazgatási határa, illetve Szigetszentmiklós és a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy határolja.
A Csepel-sziget földjének nagy része a jégkorszak után a Duna árterülete lett. A csepeli homok alkotó része ma is egyezik a dunai homokéval. Már a geológiai jelenkorban (holocén, kb. 10.000 évvel ezelőtt kezdődött) alakult ki a Csepel-sziget. Leszámítva a mai Csepel területének délkeleti részét, lényegében az egész sziget a Duna jelenkori árteréből alakult. (A folyam medrét mélyítette, és így kiemelkedett az ártéri terasz.)
Csepelt közvetlenül a honfoglalás után, még az államalapítás előtt megszállták a magyarok. Ezt ásatási leletek is igazolják, de írásos bizonyítékaink is vannak. Szinte közvetlenül a VIII-IX. század fordulóján bekövetkezett honfoglalás után Árpád vezér megszállt a Csepel-szigeten, ahogy ezt egy, a XII. század végén élt, ismeretlen nevű krónikaíró (akit ezért Anonymusnak, névtelennek nevezünk) megírta. Sőt, szerinte ez a sziget volt –legalábbis egy ideig – a magyar törzsszövetség élén álló fejedelem székhelye. Ma már persze ennek a történetnek az igazságát nem tudjuk igazolni, hiszen Anonymus maga is háromszáz évvel az események után élt. Annyit azonban elismerhetünk, hogy mivel a sziget a későbbi királyok – Árpád leszármazottainak – birtokában volt, időnként megszálltak itt.
A kerület 1950. január 1. óta tartozik a fővároshoz. Korábban város, előtte az ország legnépesebb faluja volt. Már a honfoglalás korában ismert település. Az első okleveles emlék 1138. szeptember 3-án keletkezett, mely Csepelt jobbágyközségként említi. Az évszázadok során a történelmi viharok elől elmenekült a lakosság. A falu újra telepítésére 1712-ben került sor. Az 1838-as tavaszi jeges ár elpusztította Csepelt. Újjáépítéskor magasabb fekvésű területet – a mai Ady Endre, Kiss János altábornagy, Karácsony Sándor és Láng Kálmán utcával határolt részt – jelölték ki. Ekkortól már jelentősen befolyásolta a község életét a közeli, erőteljesen fejlődő Buda és Pest, majd az egyesült főváros.
Csepel életében, fejlődésében meghatározó történelmi esemény volt, hogy a Weiss testvérek 1892-től beindították töltényfelújító és töltényszétszerelő műhelyüket, amely alapja lett a későbbi gyáróriásnak, a Csepel Műveknek. További jelentős állomása a fejlődésnek, az 1912-ben megindult HÉV-közlekedés. Nemcsak Csepel, az ország is jelentősen gyarapodott a Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő 1928-as átadásával. A kikötő a Duna-tengerhajózás központja lett. Az 1950-es fővároshoz csatolás következménye a jelentős népességbeáramlás, az óriási építkezések elindulása, a növekvő létszámú lakosságnak kenyeret adó ipartelepítés volt. A korábbi, nemzetiségi (sváb) lakosság létszámát sokszorosan felülmúlták a vidékről betelepülők. Erőteljes ütemben épültek az elmúlt évtizedek korstílusát hűen tükröző lakótelepek, közintézmények.
Ma a főváros XXI. kerülete, ha nem is drámaian, de sokat veszített a korábbi kiemelt ipari státuszából, egyre inkább a lakóépületek és az azokat övező parkok, zöld területek fejlesztése került az előtérbe. Mostanra megvalósult 3 városrehabilitációs program, a Kis-Duna part fejlesztése, a városközpontot elkerülő csepeli gerincút első üteme, valamint a környék óvodáinak és játszótereinek felújítása is folyamatban van. A 2005 és 2010 között épült Rákóczi Liget Lakópark a maga idejében a főváros legnagyobb ingatlanberuházásai közé tartozott.
Wikipedia